Hogy lehetséges, hogy nem láttam én ezt eddig?

Az egyik ismerősöm így beszélt a pénzzel kapcsolatos negatív hitrendszereiről és azok kialakulásáról:

Gyerekkoromból ered sok pénzzel kapcsolatos negatív gondolat. Családomban mindenki vagy óvónő,  vagy tanár, de mindenképpen alkalmazott.

“A vállalkozó- ha jól megy neki- lop, csal, hazudik. Vagy éhen hal. Tisztességesen nem lehet vállalkozni. A marketing vagy eladás az csak arról szól, hogy átvernek, manipulálnak olyan dolog felé, amit nem akarsz, és a végén jól lehúznak. Ha nem akarsz éhenhalni, dolgozz az államnak, az a tuti munka.”

 Hááát, volt min dolgoznom. 

Ami a szemfelnyitást jelentette, az a Kulturális Kreatívok és ennek kapcsán a Vállalkozói életutak c. könyv.

MINDENKI, aki túljut a saját paradigmáin, pontosan meg tudja mondani, mikor és hogyan ismerte fel ezek létét. Ez olyasmi, mint mikor a homlokunkra csapunk: HÁT PERSZE! Hogy lehetséges, hogy nem láttam én ezt eddig?

Erről szól ez a kis beszélgetés is:

Ha most csak a videó szövegét elolvasni van időd, íme: 



Mik azok a paradigmák? Miért jó az nekem, ha tudom,

hogy mi a paradigma? Vajon nekem milyen paradigmám van? Mit kezdjek vele, ha már tudom, hogy nekem van olyan?
A paradigma nagyon érdekes dolog. Sok minden van,

ami a paradigmával kapcsolatos,

és az egyik ilyen, hogy létezik szűkösség-gondolkodás,

meg gazdagság-gondolkodás. Ez nagyon mélyen bennünk van egyébként -

valószínűleg gyerekkorunkból is ered, a szülői mintáinkból is eredhet,

bárhonnan a környezetünkből.



Valójában ezek társadalmilag belénk ivódott szokások,

illetve gondolatok, hitrendszerek. Azt kell tudni, hogy a hitrendszereink, amik bennünk

vannak mélyen, gyökér-szinten, nagyon sokszor gátolnak bennünket a továbbhaladásban. Ez lehet, hogy látszik a bankszámládon, lehet, hogy látszik az egészségeden, lehet, hogy "csak" frusztrált vagy, ha arról van szó,

hogy munka vagy bármi, ami a pénzzel kapcsolatos dolog.

Vagy lehet, hogy világ életedben úgy érezted, hogy

kilógsz a sorból, és semmi se jó úgy ahogy van a

társadalomban, nem tudsz ebbe beleilleszkedni, bármi lehet, de pénzügyi területen valószínűleg

úgy van, hogy nem tudsz előrehaladni. Valami gátol téged, és nem tudod

kideríteni, micsoda ez valami. Ilyenkor merül fel az emberekben, hogy hát

"Nem én vagyok a hibás!" De amúgy igen. Csak a tudatalattiban levő dolgokat

nem tudatosítjuk -

azért vannak tudat alatt, és természetesen ilyen szempontból ez nem a

te "hibád" vagy olyan dolog, amit ne lehetne felülírni vagy kijavítani. Viszont foglalkozni kell vele.



"És én tudok rajta változtatni?" És te tudsz rajta változtatni, de legeslegelőször

fel kell ismerni, hogy mik ezek.

Én azt tanítom, hogy 7 féle paradigma van. Vannak ezeknek altípusaik, föl lehet ismerni, hogy

mi az, ami Rád a legjobban jellemző. Azután lehet vele dolgozni. Úgyhogy igazából az a te felelősséged hogy felismerd

és dolgozzál vele, az én felelősségem, hogy megjavítsuk. Cél, hogy ne

legyenek ezek a gondolatok, vagy hiedelem-rendszerek erősen Benned,

mert meggátol a haladásban. Tehát mondjuk azt, hogy a könyveket (önismereti

könyveket) azért nem veszem meg mert nem engedhetem meg magamnak... Ez egy paradigma.
Igen. Ma láttam például egy nagyon érdekeset: voltam

boltban. Vasárnap van. A vasárnapi nyitvatartás miatt van egy olyan a

boltokban, hogy talán drágábban.... van egy ilyen szabály talán, hogy

a kenyér drágább. Te tudsz erről, hogy vasárnap

drágábban adnak cuccokat? Úgy gondolnám, hogy az éjjel-nappali

boltokban így van.




- Nem, ez egy olyan bolt, ami nyitva szokott lenni

vasárnap délután négyig. Előttem egy srác fizetett volna. Egy darab kenyér volt nála, és látszott rajta, hogy... Nem annyira engedheti meg magának a nagy vásárlást.

De kenyeret szeretett volna venni.

És akkor mondja neki a pénztáros, hogy mennyibe kerül

a kenyér és valahogy a mondat megállt a levegőben. Háromszáz-valamennyi, vagy ilyesmi árat mondott

a pénztáros. Azt mondja a srác, hogy ez valamelyik nap még

nem ennyi volt. Erre pénztáros mondta neki, hogy igen, de ma

vasárnap van, és vasárnap felárral dolgozunk. Én nem tudom, mennyi lehetett ez a felár, vagy 10%

vagy 20%, mivel jómagam abban a szerencsés helyzetben

vagyok, hogy nem szoktam nézni a boltban, hogy - na, most vasárnap hány Ft-tal többet fizetek, vagy úgy egyáltalán...

Tehát mondjuk engem ez alapvetően nem érdekel,

csak úgy megütötte a fülemet, hogy ez egy gondolkodásmód. Azért mert egy pár forinttal

drágább az az egy darab cucc, ő hiába éhes, nem vette

meg azt a kenyeret.



Tehát nemcsak hogy szóvá tette, hanem közölte azt, hogy akkor neki ez nem kell. Nagyon elgondolkodtam ezen, hogy ez egy mekkora

nagy paradigmás szűkösség-gondolkodásra valló dolog.

Nem hiszem, hogy tizen-huszon forintokon múlik, csak maga ez a hozzáállás a dolgokhoz... Igen, pont ezen gondolkodok, hogy ismerősömék mindig

nagyon olcsó cipőket vettek a gyerekeknek. Ami mindig drágább, mint a jó cipő. 2 hónap alatt tönkremegy, lehet venni a következőt.

Egyrészt nem jön ki olcsóbban. Másik oldalról meg ez az "Én magamat abba a skatulyába teszem, aki kínai

cipőkben jár." ...mert nem tehetem meg, hogy vegyek egy nem mondok márkát, de egy normális sportcipőt Pedig nekem van olyan sportcipőm, hogy hat év

alatt nem sikerült tönkre-vágnom, pedig használom.




És tudod, mi a baj? Hogy ezek az emberek nem veszik

ezt észre! Ha pont megnéz egy hasonló gondolkodású ember egy

ilyen videót, és még nem kapcsolta ki... mert így

videón azért inkább magadra tudsz ismerni, vagy hasonló gondolatokat fel tudsz magadon is ismerni,

hogy ha vannak. Nekem egyetemista koromban volt egy ilyen, hogy Edina barátnőmmel mindig mentünk büfézni.

Hol én vettem neki kávét, hol ő nekem. Nagyon számon tartottam, hogy akkor most ki kinek

tartozik egy kávéval, vagy egy süteménnyel.

És egyszer mondta, hogy annyira zavaró, hogy én ezt számon tartom! Nem úgy éltem meg, hogy most ez a pofámba van vágva,

hanem elgondolkodtam rajta, és tényleg! Igazából nem is volt rá akkor se szükségem, hogy

számon tartsam, de azóta nem gondolkodom így-

tehát ezt a gondolkodásmódot le lehet vetkőzni.



Meg még egy: hála Istennek, rengeteget utazunk, és ez nem volt

mindig így. Ahol dolgozok, ez a kollegáknak szemet szúr. Szerintem ez jó szó rá. Van, aki irigy, van aki csak látja a változást, hogy

"hú mennyit utazol" meg van, aki kifejezetten örül neki. És a környezetemben rengeteg olyan ember

van - kollégák is- illetve ügyfeleim is, akik

ugyanúgy megengedhetnék maguknak, vagy még jobban. Van olyan ügyfelem, akitől hallok olyan mondatokat, (ez szégyenletes, mert jó anyagi háttérrel rendelkezik) és mégis úgy gondolja, hogy ő nem teheti meg.

Pedig megtehetné. Bárhova mehetne a világban. Csak valahogy van az emberek fejében egy ilyen,

hogy mondjuk a kontinenst elhagyni,

hát az egy irtózatosan nagy dolog. Pedig a mai világban már nem. Én szoktam számolni, hogy mennyibe kerül egy balatoni

nyaralás, illetve hogy ha mi elmegyünk egy egzotikusabb európai szigetre, mondjuk,

az kevesebb pénzből jön ki. És ez is egy paradigma az emberek fejében.


Sok ilyen gátló dolog van, amit csak egyszerűen úgy

gondolsz, és nem gondolkodol rajta,

hogy miért gondolod úgy, és lehet, hogy hülyeség, meg

hazugság az egész, meg nem is úgy van.

De eszedbe se jut, amíg nem szembesülsz vele, hogy "Hát én ezt miért így gondolom?" Tényleg!



Egy kicsit világosabb lett mik a paradigmák szerinted? Azért elképzelésem volt róla, de igen. Egyébként írtam elég sok mindent a paradigmákról,

majd esetleg ezeket a blogbejegyzéseimet ide belinkelem a videó környékére, hogy egyenként is meg tudjátok majd

nézegetni - akiket érdekel. Elég régóta (már majdnem egy éve) írogatok a

paradigmákról, azóta foglalkoztat ez engem. A paradigmák felülírása...eldöntöttem január körül,

hogy fogok ezzel foglalkozni, és erre egy tanfolyamot-tréninget építeni, kifejezetten a pénzzel kapcsolatosan.



Ez az ONLINE PÉNZENERGETIKAI TRÉNINGünk,

itt tudsz rá előregisztrálni (KATTINTS!)




Miért érdemes megtenned? Ez még nem jelent

semmiféle elkötelezettséget. Előregisztrálók számára

egy (szintén ingyenes) előadás-sorozatot is fogok

tartani arról, hogy

a gazdag szülők mit tanítanak meg a gyermekeiknek,

amely tudást a szegény családokban élő gyerekek soha

nem tanulják meg.

Milyen leckéket tanítottak Neked a szüleid,

amelyek jó szolgálatot tettek az Életedben?



És mi az vajon, amit nem tanítottak meg Neked?



Bővebben is tanulhatsz tőlem, ha szeretnéd a vállalkozásodat és/vagy magadat fejleszteni. Ingyenes és fizetős anyagaim is vannak hozzá elég szép számban, nézd csak meg (kattints ide)!

Itt tudsz hozzájutni az ingyenes Apgar 10 könyvhöz (kattints!)

(Ingyenes) manifesztáció levélsorozatomra itt tudsz feliratkozni

Az összes korábbi és későbbi blogbejegyzésem listáját itt találod

Bemutatkozás, mit teszek Érted, a Nagy Miért-em, küldetésem, vízióm, ideális ügyfelem, termékeim

Tovább a blogra »